1. A tanulói kompetenciák fejlődésének támogatása, különös tekintettel a szociális és demokratikus kompetenciákra

Olyan pedagógiai gyakorlatot és olyan óvodát, iskolát akarunk,

• amely nem a gyermekek, tanulók ismereteinek puszta gyarapodását, hanem az ismereteik alkalmazását lehetővé tevő készségek, értékek és beállítódások – kompetenciáik – fejlődését tekinti céljának,
• amely a fejlesztendő kompetenciák körét nem csupán egy „akadémiai kánon” alapján azonosítja, hanem azokat az ismereteket és azokat a készségeket fejleszti, amelyek lehetővé teszik a sikeres és aktív életpályát,
• amely az oktatást és a nevelést nem állítja szembe egymással, és a kompetenciák fejlesztését oktatási és nevelési célként is kezeli,
• amely nagy hangsúlyt fektet a társadalmi együttéléshez és az aktív állampolgári magatartás elsajátításhoz szükséges kompetenciák – ismeretek, szociális készségek, etikai normák, mindennapi rutinok – fejlesztésére,
• amely nem csupán oktatja e kompetenciákat, de a pedagógusok és tanulók viszonyának, a tanulók egymás közötti kapcsolatának normáin, az iskolák működési szabályain keresztül megélhetővé is teszi azokat.

Olyan pedagógiai gyakorlatot és olyan óvodát, iskolát akarunk,

• amelyben a gyermek érdeke az elsődleges,
• amely törekszik arra, hogy kibontakoztassa a gyermekekben, tanulókban rejlő egyéni és egyedi lehetőségeket,
• amelyben a nevelés-oktatás alapja a gyermekek, tanulók megismerése,
• amely az életkori sajátosságokhoz igazodva épít a tanulók érdeklődésére és saját tanulásukkal kapcsolatos döntéseikre,
• amelyben a legfontosabb vezérelv a gyermekek, tanulók személyiségfejlődéséhez, tanulási igényeihez és szükségleteihez való alkalmazkodás,
• amelyben tág tere van annak, hogy a tanulók ismeretére alapozva a pedagógusok nagy szabadsággal válasszák ki a tananyagot, az alkalmazott pedagógiai módszereket és értékelési eljárásokat,
• amely a tanulási lehetőségek gazdag választékát kínálja fel.

Olyan pedagógiai gyakorlatot, óvodát, iskolát, iskolahálózatot és oktatási rendszert akarunk,

• amely törekszik a rejtett és nyílt kirekesztés, valamint a hátrányos helyzetű tanulókat kudarcra ítélő pedagógiai gyakorlatok minden formájának megszüntetésére,
• amely támogatja a tanulási kudarc bármely formája által veszélyeztetett gyermekeket,
• amely tanulási sikerhez juttatja a bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulókat is,
• amely integrációra, a tanulás minden tanuló számára előnyös és felkészült megszervezésére – inklúzióra – törekszik,
• amely visszaszorítja a bármilyen tanulói csoport számára hátrányos, a méltányosság elvét sértő beiskolázási politikákat és határozottan fellép a roma tanulók szegregációja ellen,
• amely minden szintű és tartalmú irányítási, oktatáspolitikai döntésben érvényesíti a méltányosság elvét.

Olyan óvodát, iskolát, iskolahálózatot, oktatási rendszert és oktatáspolitikai gyakorlatot akarunk,

• amelyben minden intézmény az ott tanulók és tanítók aktív, élő és együttműködő, a tanulási célokat középpontba állító, értékeit, normáit maga kialakító közösségeként működik,
• amelyben tág tere van a tanulói önszerveződésnek és részvételnek,
• amelyben az intézmény minden munkatársa, a szülők és az iskola külső partnerei részt vesznek az iskola életét és működését meghatározó döntések meghozatalában,
• amelyben a helyi közösségek magukénak érzik az iskolát és módjukban áll befolyásolni az iskola sorsára, működésére hatást gyakorló döntéseket,
• amelyben minden az iskolák, és általában az oktatás működéséről szóló, jogszerűen megosztható információ elérhető a nyilvánosság számára,
• amelyben a fontos irányítási döntéseket nemcsak adminisztratív közigazgatási szereplők hozhatják meg, hanem demokratikus legitimációval rendelkező civil és választott szereplők is.
• amelyben az oktatás működésében és eredményességében érdekelt minden csoport olyan civil és szakmai szervezeteket működtethet, amelyek képesek tagjaik érdekeinek és véleményének összegyűjtésére és eredményes képviseletére,
• amelyben az oktatásirányítási és oktatáspolitikai döntések minden érdekelt csoport bevonásával működő, nyílt és intézményesült konzultációs mechanizmuson alapulnak.

Olyan pedagógustársadalmat, iskolát, iskolahálózatokat és oktatási rendszert akarunk,

• amely a pedagógusok és oktatók szakmai autonómiáját  nem „szabadságjognak”, hanem a munkájukkal járó felelősség gyakorlásának elemi feltételének tekinti,
• amely teret biztosít a pedagógusok személyisége érvényesülésének és autonóm szakmai fejlődésüknek,
• amelyben a neveléssel, oktatással és képzéssel foglalkozó intézmények működését a környezetük által támasztott igények kielégítése és „klienseik” – gyermekek, tanulók, szülők – elégedettsége, valamint az intézmény által produkált hozzáadott érték is minősíti, a központi követelményeknek való megfelelés mellett,
• amelyben az oktatási intézmények szakmai autonómiája az ennek gyakorlásához szükséges pénzügyi és szervezeti-intézményi autonómiával párosul,
• amelyben a helyi igényeket és szükségleteket is figyelembe vevő, minden érdekelt számára információt szolgáltató, gazdag minőségértékelési eszköztár garantálja az elszámoltathatóság érvényesülését,
• amelyben a gyenge pedagógusi-oktatói és intézményi minőségnek következményei vannak, s amelyben megtörténik a kívánatos teljesítménytől elmaradó intézményeket azonosítása és fejlesztése.

Olyan iskolarendszert akarunk,

• amelyben a tanulók és szüleik megfelelő információk birtokában, felelősen választhatnak iskolák és programok között,
• amelyben minden tanuló egyenlő feltételekkel haladhat végig, s amelyben túljelentkezés esetén a szelekció fair mechanizmusai működnek,
• amelyből minden tanuló befejezett középfokú végzettséggel – érettségivel és/vagy szakképesítéssel – lép ki,
• amely biztosítja és megfelelő támogatással megkönnyíti az átjárhatóságot az intézménytípusok és az intézmények között,
• amely nem működtet zsákutcás, további tanulási, elhelyezkedési és érvényesülési lehetőséget nem biztosító programokat,
• amelyben mindenki számára egész élete során biztosított a tanulásba való visszalépés lehetősége.