6.1. A szakképzés célja

• elsősorban szakmatanulás vagy elsősorban nevelési-fejlesztési célok
• szakma vagy kompetencia?
• a szakképzés feladatai az LLL-ben

6.2. A szakképzés helye az iskolarendszerben

• nemzetközi áttekintés
• történeti áttekintés
• mikor kezdődjön és meddig tartson (meddig legyen kötelező) a szakképzés? Mikor történjen a szakmacsoport (pályakör, ágazat), mikor a konkrét szakma kiválasztása, elkülönült oktatása?
• szakiskola, szakközépiskola
• szakképzés, ill. a szakmatanulás megalapozása a szakképzés elkülönülése nélkül: komprehenzív iskola, gimnáziumi szakmai képzés
• érettségi utáni szakképzés
• felsőfokú szakképzés
• iskolai rendszerű felnőttoktatás, második szakma iskolai rendszerben
• alternatív tanulási utak – HÍD, szakmunkások szakközépiskolája, „szakérettségi”, második esély iskolái, szakmaváltás
• szakképzés helye a jelenlegitől eltérő struktúrájú alapképzés esetén (pl. 6+6 vagy 9+3 esetén)

6.3. Iskolai és felnőtt (iskolarendszeren kívüli) szakképzés

• melyiknek mi a célja, szerepe
• kapcsolatuk
• szereplőik (iskolák szerepe a felnőtt szakképzésben)

6.4. Munkaerőpiac igényei a szakképzéssel és a közoktatással szemben

• szakképzés tervezhetősége munkaerő-piaci szempontból országosan, regionálisan, megyei és helyi szinten
• „hiányszakmák” kérdésköre, meghatározhatósága és ennek szükségessége, „pályairányítás”, bizonyos irányokra ösztönzés szükségessége és lehetőségei, „divatszakmák” kezelése
• gazdaság által igényelt kompetenciák; a szakképzésben és általános képzésbe való megszerezhetőségük; kompetencia vs. szakma
• szakközépiskola feladata munkaerő-piaci szempontból, előnyei/hátrányai  a munkába állás, szakmaszerzés, szakirányú/nem szakirányú felsőoktatási továbbtanulás esetén
• gimnázium feladata munkaerő-piaci szempontból, milyen foglalkozásokra készíthet fel, milyen formában
• beválási mutatók – mit tudunk az elhelyezkedési, kereseti , vállalkozási, továbbtanulási, karrier esélyekről, utakról
• pályaelhagyás tényei és értékelése
• gazdasági szereplők (kamara, cégek, vállalkozói szervezetek, állami foglalkoztatási szerv stb.) szerepe a munkaerő-piac igényeinek közvetítésében
• iskolák és munkáltatók kapcsolata
• szakképzési szerkezet befolyásolásának indokoltsága, formái
• munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési, -megtartási készségek, munkajog oktatása a különféle iskolákban

6.5. A szakképzés gyakorlati része

• tanulószerződés, tanműhely, egyéb megoldások
• szakoktatók képzése, kompetenciái, ennek szabályozása
• szakmódszertan
• üzemi gyakorlat

6.6. Iskolai szakképzés és szakmaszerkezet

• OKJ, modulrendszer, rész-szakképesítések, ráépülések, iskolai és felnőttképzésben oktatható szakképesítések
• szakközépiskolai végzettség és szakképzettség
• más megoldások (pl. többlépcsős szakmaszerzés)

6.7. Az iskolai szakképzés tartalmi kérdései

• közismeret és szakma aránya
• általános, szakmacsoportos és speciális szakmai ismeretek
• SZVK, központi program
• vizsgarendszer
• felkészítés az LLL-re és a szakmai továbblépésre

6.8. A szakiskolások speciális nevelési kérdései

• módszertan
• SNI, HHH-s gyerekek a szakképzésben
• motiválási lehetőségek, ösztöndíj
• tanárok felkészítése
• segítő szakemberek szerepe, szervezeti elhelyezkedése, finanszírozása
• szakmatanulás vagy általános kompetenciák fejlesztése?
• kapcsolat a szülőkkel
• a szakiskolába „szorult” gyerekek képzése mennyiben szakképzési kérdés – a szakiskola küldetéstudata (szakmatanítás vagy nevelés, kompetenciafejlesztés súlya)

6.9. Speciális szakiskolák

• Céljuk
• Jelenlegi helyzetük, sikereik és kudarcaik
• Kapcsolat a közoktatás más intézményeivel és a munkaerő-piaccal
• Gyógypedagógiai és módszertani központok

6.10. Az általános iskola szerepe

• Technikaoktatás, manuális készségek fejlesztése, kreatív foglalkozások
• Életvitel műveltségterület lehetőségei, beépülése a tanításba
• Mit vár el a szakképző iskola az általános iskolától?
• Felkészítés a szakmai továbbtanulásra

6.11. Az egyes szakképzési területek speciális problémái

• Művészeti képzés
• Agrárképzés