6.1. A szakképzés célja
- elsősorban szakmatanulás vagy elsősorban nevelési-fejlesztési célok
- szakma vagy kompetencia?
- a szakképzés feladatai az LLL-ben
6.2. A szakképzés helye az iskolarendszerben
- nemzetközi áttekintés
- történeti áttekintés
- mikor kezdődjön és meddig tartson (meddig legyen kötelező) a szakképzés? Mikor történjen a szakmacsoport (pályakör, ágazat), mikor a konkrét szakma kiválasztása, elkülönült oktatása?
- szakiskola, szakközépiskola
- szakképzés, ill. a szakmatanulás megalapozása a szakképzés elkülönülése nélkül: komprehenzív iskola, gimnáziumi szakmai képzés
- érettségi utáni szakképzés
- felsőfokú szakképzés
- iskolai rendszerű felnőttoktatás, második szakma iskolai rendszerben
- alternatív tanulási utak – HÍD, szakmunkások szakközépiskolája, „szakérettségi”, második esély iskolái, szakmaváltás
- szakképzés helye a jelenlegitől eltérő struktúrájú alapképzés esetén (pl. 6+6 vagy 9+3 esetén)
6.3. Iskolai és felnőtt (iskolarendszeren kívüli) szakképzés
- melyiknek mi a célja, szerepe
- kapcsolatuk
- szereplőik (iskolák szerepe a felnőtt szakképzésben)
6.4. Munkaerőpiac igényei a szakképzéssel és a közoktatással szemben
- szakképzés tervezhetősége munkaerő-piaci szempontból országosan, regionálisan, megyei és helyi szinten
- „hiányszakmák” kérdésköre, meghatározhatósága és ennek szükségessége, „pályairányítás”, bizonyos irányokra ösztönzés szükségessége és lehetőségei, „divatszakmák” kezelése
- gazdaság által igényelt kompetenciák; a szakképzésben és általános képzésbe való megszerezhetőségük; kompetencia vs. szakma
- szakközépiskola feladata munkaerő-piaci szempontból, előnyei/hátrányai a munkába állás, szakmaszerzés, szakirányú/nem szakirányú felsőoktatási továbbtanulás esetén
- gimnázium feladata munkaerő-piaci szempontból, milyen foglalkozásokra készíthet fel, milyen formában
- beválási mutatók – mit tudunk az elhelyezkedési, kereseti , vállalkozási, továbbtanulási, karrier esélyekről, utakról
- pályaelhagyás tényei és értékelése
- gazdasági szereplők (kamara, cégek, vállalkozói szervezetek, állami foglalkoztatási szerv stb.) szerepe a munkaerő-piac igényeinek közvetítésében
- iskolák és munkáltatók kapcsolata
- szakképzési szerkezet befolyásolásának indokoltsága, formái
- munkaerő-piaci ismeretek, álláskeresési, -megtartási készségek, munkajog oktatása a különféle iskolákban
6.5. A szakképzés gyakorlati része
- tanulószerződés, tanműhely, egyéb megoldások
- szakoktatók képzése, kompetenciái, ennek szabályozása
- szakmódszertan
- üzemi gyakorlat
6.6. Iskolai szakképzés és szakmaszerkezet
- OKJ, modulrendszer, rész-szakképesítések, ráépülések, iskolai és felnőttképzésben oktatható szakképesítések
- szakközépiskolai végzettség és szakképzettség
- más megoldások (pl. többlépcsős szakmaszerzés)
6.7. Az iskolai szakképzés tartalmi kérdései
- közismeret és szakma aránya
- általános, szakmacsoportos és speciális szakmai ismeretek
- SZVK, központi program
- vizsgarendszer
- felkészítés az LLL-re és a szakmai továbblépésre
6.8. A szakiskolások speciális nevelési kérdései
- módszertan
- SNI, HHH-s gyerekek a szakképzésben
- motiválási lehetőségek, ösztöndíj
- tanárok felkészítése
- segítő szakemberek szerepe, szervezeti elhelyezkedése, finanszírozása
- szakmatanulás vagy általános kompetenciák fejlesztése?
- kapcsolat a szülőkkel
- a szakiskolába „szorult” gyerekek képzése mennyiben szakképzési kérdés – a szakiskola küldetéstudata (szakmatanítás vagy nevelés, kompetenciafejlesztés súlya)
6.9. Speciális szakiskolák
- Céljuk
- Jelenlegi helyzetük, sikereik és kudarcaik
- Kapcsolat a közoktatás más intézményeivel és a munkaerő-piaccal
- Gyógypedagógiai és módszertani központok
6.10. Az általános iskola szerepe
- Technikaoktatás, manuális készségek fejlesztése, kreatív foglalkozások
- Életvitel műveltségterület lehetőségei, beépülése a tanításba
- Mit vár el a szakképző iskola az általános iskolától?
- Felkészítés a szakmai továbbtanulásra
6.11. Az egyes szakképzési területek speciális problémái
- Művészeti képzés
- Agrárképzés