Farkas Gábor

Az iskolai pszichopedagógus feladatai és működési területei

Kiegészítő anyag a Pedagógusok és a közoktatás további szakmai szereplői tématerülethez

1. Első osztályos tanulók iskolakezdésének segítése: Az iskolába kerülő gyermekek szűrése, egyes képességeinek vizsgálata lehetőséget teremt a tanulási sikertelenségek korai azonosítása és megelőzése érdekében.
2. Közreműködés a tanulási sikertelenség okainak megelőzésében, feltárásában, csökkentésében, kompenzálásában, valamint a korrekciós terv kidolgozásában: A jelenlegi iskolai viszonyok mellett nincs mindig mód arra, hogy a pedagógus eredményes korrekciós munkát tudjon végezni a jelzett tanulóknál. A környezeti tényezők (pl. magas osztálylétszám) korlátozzák a pedagógus eredményességét. A tanulási sikertelenségek oki hátterének feltárásában járatlan pedagógus értetlenül szemlélheti a korrepetálási munka, tantárgyi fejlesztés kudarcát.
3.  Beilleszkedési- és viselkedési problémával küzdő tanulók gondozása:
4. E problémák feltérképezésében lényeges lehet a figyelemzavar, a hiperaktivitás és a tanulási zavarok, részképesség-problémák nyomán másodlagosan jelentkező magatartásproblémák elkülönítése (differenciáldiagnózis), az elsődlegesen szocializációs, illetve idegrendszeri eredetű devainciáktól.
5. Az osztályfőnökök közösségszervező munkájának segítése: Egyes iskolai tanulóközösségek halmozottan kínálják a megoldandó pedagógiai – pszichológiai kérdéseket, mivel ezen osztályokban fokozottan fordulnak elő viselkedési, fegyelmezési, és teljesítményproblémák. Az érintett csoportokban ismételt megfigyeléseket kell végezni, és más kiegészítő vizsgálatokat, (pl. szociometriai vizsgálatot), a csoport problémáinak felkutatására.
6. A napi nevelési problémák folyamatos konzultálása, hospitálás, szupervízió biztosítása: A pszichopedagógus egyik fontos feladata, hogy lehetővé tegye az intézményben dolgozó pedagógusok számára a napi aktuális oktatási-nevelési problémák megbeszélését, melyek megoldásában sokat segíthet egy külső, de szakmailag beavatott szemlélő együttműködése.
7. A munkatársak, a munkacsoportok, és az iskolai vezetés eredményes kommunikációjának támogatása: a különböző szemléletű szakemberek eltérően ítélhetik meg ugyanazt a helyzetet, ezért az eredményes munka érdekében szükséges lehet egy olyan személy közreműködése, aki segít megtalálni a közös nevezőt.
8. Személyes kapcsolattartás a problémás tanulók szüleivel, pedagógusaival: A beilleszkedési, tanulási zavarok diagnosztizálásának és kompenzációjának elengedhetetlen feltétele az érintett tanulók szüleivel való bizalmas, elfogadó viszony kialakítása, bevonásuk a közös munkába. A szülő – iskola – tanuló háromszög viszonyainak tisztázása, javítása az együttműködés sikere érdekében.
9. Vizsgálatok, mérések elvégzése (szakmai és etikai normák betartásával): A pedagógiai és pszichometriai eljárások széles skálája kaphat helyet a pszichopedagógus tevékenységében. A teljesítmény-, és képességvizsgáló tesztek (részképességzavar-diagnosztika, figyelemvizsgálat, intelligencia-vizsgálat), viselkedési skálák és társas helyzetet elemző módszerek (pl. szociometria) sokat segítenek a gyerekkel dolgozó szakemberek munkájában. Projektív tesztek elvégzése, személyiségrajz készítése nem tartozik a pszichopedagógus kompetenciájába.  
10. Kapcsolattartás társintézményekkel (Pl. nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, gyermekpszichiátriai és gyermekneurózis osztály, stb.): A pszichopedagógus fontos feladata, hogy a pedagógustársak, szülők jelzései nyomán, illetve saját megfigyelései alapján a gondozásra szoruló gyerekeket elővizsgálat után (előkészítve a társintézmények munkáját) megfelelő szakintézménybe irányítsa.
11.  Javaslattétel további vizsgálatok elvégzésére: komplex orvosi- pszichológiai-pedagógiai, illetve kiegészítő vizsgálatokra való irányítás (pl. hallás-, látás-, neurológiai vizsgálat, stb.) 
12.  A pszichopedagógus munkájához tartozik a vizsgálatok, a konzultációk és megfigyelések alapján a gyermekek terápiára való előjegyzésének, a felvett gyermekek csoportbeosztásának elkészítése, munkarendjének összeállítása.
13.  A felvétel sorrendjéről, időpontjáról a kezelésben való részvétel gyakoriságáról a pszichopedagógus dönt, az észlelt zavar típusa, súlyossága, a létszám és a helyi viszonyok adta lehetőségek figyelembevételével.
14.  Szülői értekezletek tartása, vagy azokon való közreműködés, külön egyeztetés alapján.
15.  Szakvélemény írása, szükség esetén.
16.  Továbbképzéseken való részvétel.
17.  Továbbképzések tartása, illetve ezek megszervezése a tantestület tagjai részére.

A pszichopedagógus

• Tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus, szociális munkás stb.) összehangoltan végzi.
• A módszer-centrikusság helyett gyermekközpontúságra törekszik.
• Osztály helyett gyakran egyénben, vagy családban gondolkodik.
• Az értékelő, minősítő, ítélkező attitűd helyett, a megértő, elfogadó, segítő beállítódás jellemzi.

Tehát az iskolákban a pszichopedagógus a részképesség-zavarral, tanulási és viselkedési vagy beilleszkedési problémával küzdő gyerekekkel foglalkozik. Nem csak a fejlesztésükkel, hanem nevelésükkel és oktatásukkal is. E gyerekek zavarainak szűrése, felismerése és egyéni fejlesztési terv alapján való kezelése a feladat. A fejlesztés része lehet a tünetek kezelése, de még inkább a gyerek egészét (egészségét) figyelembe vevő fejlődési folyamat feltételeinek a biztosítása. Alapvető cél tehát a gyermekek személyiségfejlődésének elérése olyan módon, hogy minél boldogabb, egészségesebb és erkölcsösebb emberekké váljanak. Ezen alapvető célok mellet törekszik a psziopedagógus arra, hogy a gyerekek képességei minél jobban kifejlődjenek. A részképesség-zavarok csökkenjenek, a viselkedés-, és tanulási problémák megszűnjenek. További, de alárendeltebb célként szerepel a gyerekek ismereteinek bővítése, illetve a szokványos iskolai előmenetel biztosítása.