Az oktatás kormányzásának szerkezete és módja, intézmények tulajdonosi szerkezete, az egyes kulcsfontosságú (a többi alrendszer működtetését meghatározó) kormányzási eszközök, mint például az irányítás és finanszírozás

2.1. Oktatáspolitikai feladatok

• Állapotfelmérés (mi van most?)
• Értékmegőrzésre és új értékekre épülő oktatáspolitikai koncepció (külföldi minták tanulmányozásával is), nevelést, tanulást, tanítást segítő, kivitelezhető stratégiák
• Civil és szakmai szervezetekkel való egyeztetés az oktatáspolitikában
• Az oktatáspolitika civil kontrollja a médiában és a közéletben
• Közoktatáspolitika a médiában (tájékoztatás, problématerülettel való foglalkozás)

2.2. Az oktatás kormányzásának alapelve

• Bizonyítékokon alapuló oktatáskormányzás
• A nevelés, tanulás, a közoktatás eredményességének értelmezése az oktatás rendszerének egészében
• A társadalom elvárásainak tisztázása az oktatási rendszer egyes szintjeivel és azok szereplőivel szemben
• Az oktatás célja, célrendszere Magyarországon (céltételezés)
• Szabad intézményválasztás
• Szolgáltatás vagy szolgálat?
• Intézményi autonómia, pedagógiai szabadság, centralizáció és decentralizáció
• Jogok, kötelezettségek
• Közigazgatás és tanügyigazgatás kapcsolata, a közoktatás irányításának minősége
• Európai dimenzió az oktatásban: lisszaboni stratégia, Eu 2020
• Verseny és/vagy együttműködés az oktatás rendszerének egészében

2.3. A kormányzás kiemelt kérdései

• Kié az intézmény? Intézményfenntartás és működtetés, szubszidiaritás az oktatás rendszerében, feladat- és felelősségmegosztás a közoktatásban (állam – fenntartó – intézmény)
• Intézményszerkezet, intézményrendszer, egységesség és differenciáltság, a komprehenzív iskolarendszer intézményrendszer lehetősége
• Autonómiát, innovációt, ellenőrzést és értékelést támogató alrendszerek, a közigazgatás és a tanügyigazgatás kapcsolata, szakmai felügyelet, szakfelügyelet, szaktanácsadás, az intézmények és a pedagógusok munkájának értékelése
• Mérési rendszerek az oktatásban (a közoktatás kormányzásának feladatai)
• Fejlesztéspolitika
• A neveléstudományi kutatások támogatása
• Tankötelezettség
• A fiatalok 20%-a esélytelen a munkaerőpiacon
• Átjárhatóság
• Az intézmény depolitizálása
• Világnézeti, ideológiai semlegesség
• Szektorsemlegesség az oktatásban, állami-, önkormányzati-, egyházi-, alapítványi-, magánintézmények kérdése
• Finanszírozás (ld. külön pontban is)
• A tanügyigazgatás kérdései
• Nevelési, tanulási szakaszok közötti átmenetek
• Óvoda-iskola átmenet
• Intézményi szervezetfejlesztés, hálózatok kiépítése, együttműködés
• Állami keretszámok meghatározása egyes intézménytípusokban
• A nevelési tanácsadás rendszere
• Intézménypszichológus hálózat
• Egész napos iskola – tartalmas délutáni tevékenység a tanulók számára az iskolában és az iskolán kívül
• Esti iskola
• Kétnyelvű iskolák (jó gyakorlatok, finanszírozás), nyelvi előkészítő tanfolyamok
• Az oktatás-nevelés színtereinek az összehangolása

2.4. Oktatásfinanszírozás

• Az oktatásfinanszírozás módja
• Hatékonyság probléma
• Az oktatásfinanszírozás mértéke, az oktatás helye a költségvetésben
• Szektorsemlegesség a finanszírozásban
• Oktatásfinanszírozás: Pedagógus bérezés problémái