Melyik téma érdekel?

Print Friendly

1. Elvárt, kívánatos nevelési-oktatási eredmények

2. Jó kormányzás

3. Tartalmi szabályozás

4. Intézményi minőségirányítás és rendszerszintű minőségértékelés

5. Pedagógusok és a közoktatás további szakmai szereplői

Az elmúlt évtized hazai és nemzetközi kutatási eredményei meggyőzően bizonyították, hogy a diákok iskolai fejlődését az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a tanári munka minősége határozza meg.

6. Szakképzés a közoktatásban, a közoktatás és a munka világa

A közoktatási szakképzés nagy figyelmet érdemel, hiszen az általános iskola után a tanulók kétharmada szakképző iskolában – szakközépiskolában vagy szakiskolában – tanul tovább, és a gimnáziumban érettségizettek közül is sokan kapcsolódnak be az iskolai szakképzésbe. Az iskolai szakképzés feladata, hogy felkészítse a tanulókat fél évszázados gazdaságilag aktív életükre, képessé téve őket az élethosszig tartó tanulásra, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra. Ehhez a szakmai és a közismereti képzés és a kulcsképességek fejlesztése egyaránt szükséges.

7. Méltányosság

Az esélyegyenlőtlenségek szintje Magyarországon rendkívül magas. Az óvoda, az iskola a szociális eredetű hátrányokat – nemzetközi összehasonlításban példátlan mértékben – tanulási hátránnyá transzformálja. Ez a társadalom alacsony presztízsű csoportjaiba tartozó tanulók számára igazságtalanul hátrányos helyzetet hoz létre. Ugyanakkor veszteséget okoz a társadalom számára is, mert ennek következtében csak részlegesen hasznosul a társadalom adottságpotenciálja.

8. Fejlesztéspolitika, értékmegőrzés és modernizáció

A fejlesztéspolitika alapelvei a következők kell, hogy legyenek: Az értékőrzés és a modernizáció megfelelő aránya, a makro-, mezo- és mikroszintre telepített jog- és feladatkörök egyensúlya, a felülről és alulról induló kezdeményezések szinergiája, az érintettek bevonása a változtatásokba, összhang az uniós irányelvekkel és az EB stratégiai dokumentumaival, a források feletti direkt politikai kontroll tiltása, a korai iskolaelhagyás csökkentése, aktív és felelős állampolgári szerepvállalásra való felkészítés, az intézmények nyitott tanulószervezetekké fejlesztése és abszorpciós kapacitásának növelése.

9. Hatékonyan együttműködő közoktatás

A közoktatás színvonalát jelentős mértékben befolyásolja a gyerekek, tanulók, szülők, pedagógusok és más szakemberek közötti együttműködések jellege, minősége. A hatékony együttműködések minden résztvevő számára jelentős többletet (tudás, motiváció, együttműködési készség) eredményeznek, és csoport illetve társadalmi szinten is jelentős haszonnal járnak. Ha sikerülne egy hatékonyan együttműködő közoktatási rendszert kialakítanunk, akkor ez a magyar oktatást tartós fejlődési pályára állíthatná. Célszerűnek tűnik tehát, hogy egy közoktatási stratégia a hatékony együttműködésekre kiemelkedő figyelmet fordítson a kutatásoktól a tanulócsoportokig.

   

 

10. Diákszerep, diákrészvétel, netgeneráció

11. A közoktatás és a munka világa: az életút-támogató pályaorientáció

A sikeres szakmai életpályához a jelenkori gazdasági, technológiai, munkaerő-piaci körülmények között már nem elegendő egyetlen szakma alapjainak elsajátítása; a rugalmas biztonság (flexicurity) jegyében késznek és képesnek kell lenni a folyamatos alkalmazkodásra, fejlődésre. Ezt szolgálja az életút-támogató pályaorientáció.

Az életút-támogató pályaorientációnak, különösen az életpálya-építési készségek fejlesztésének a minden tanköteles gyermeket, fiatalt elérni képes közoktatás az egyik legfontosabb színtere, így az eddiginél nagyobb figyelmet kell kapnia a közoktatásban.

palyaorientacio

12. A nevelés intézményi szerkezete

Vélemény, hozzászólás?