Rólunk

Print Friendly

Az Agóra Oktatási Kerekasztal 2012 márciusában alakult meg, miután a Hálózat a Tanszabadságért kezdeményezésére tizenhat szakmai szervezet együttműködésre hívta azokat a szakembereket és laikusokat, akik a közoktatási rendszer modernizációjáért tenni kívánnak.

A deklarált cél az volt, hogy lehetőség nyíljon a magyarországi oktatásra vonatkozó legkülönfélébb álláspontok, vélemények, nézetek kifejtésére, és ezek egyeztetése eredményeként létrejöjjön egy, a szükséges pontokon a megoldások eltérő változatait felvonultató, nagy és sokoldalú támogatottságot élvező szakmai dokumentum, oktatáspolitikai koncepció.

A felhívás hatására több mint kétszáz tag regisztrált az Agórába, akik többsége a munka valamelyik szakaszában részt vett a vitákban, a dokumentumok létrehozásában. A tagok a közoktatásban érintettek széles spektrumát képviselik, a szülőktől az óvodapedagógusokon, általános, közép- és szakiskolai tanárokon, szakoktatókon, pszichopedagógusokon, iskolaigazgatókon, a tanárképzésben dolgozókon, tankönyves szakembereken át oktatáspolitikusokig, a neveléstudomány kutatóiig. Ehhez társult a 2000 főt meghaladó Facebook-csoport.

Az Agóra létrehozóinak és tagjainak meggyőződése, hogy Magyarországnak hosszú távon működőképes, a politikai választások viharainak nem kitett, stabil alapelveket tartalmazó, a politikai erők által elfogadott oktatáspolitikai stratégiára van szüksége.

Az Agóra létével demonstrálni kívántuk, hogy

  • az oktatáspolitika-„csinálás” nem egy politikai elit belső ügye, hanem széles társadalmi párbeszéd folyamán  lehet érvényes elképzeléseket megfogalmazni s ezeknek bizalmi elven épülő támogatást szerezni;
  • széles értelemben vett szakmánk konstruktív gondolkodásra is képes és hajlandó.

Az Agóra plénuma részletes viták után úgy döntött, hogy nyitott diskurzusok során, a tagság minél szélesebb körének részvételével létrehoz egy elemzéseket és ajánlásokat tartalmazó dokumentumot, mellyel 2013 őszén megkínálja a választásokra készülő  – politikaiprogram-alkotó – demokratikus pártokat. Az üzenetben egyfelől a „szakma” álláspontját, másfelől a minél szélesebb társadalmi konszenzust kívánta az Agóra hangsúlyozni.

Szinte a teljes tagság aktívan részt egy módszertanilag alaposan végiggondolt, a valódi demokratikus részvételt biztosító munkafolyamat során annak a tematikának a kidolgozásában, amely a későbbi munka alapját képezte.

Hasonló módszerrel kerültek meghatározásra az Agóra által legfontosabbnak tartott értékek, amelyek egyrészt a további munka során iránymutatóul szolgáltak, másrészt kifejezik azt a minimumot, amely különféle együttműködésekben feltételül szabható.

A tematika egyes elemeinek kidolgozására munkacsoportok jöttek létre.

A tagság által elfogadott tématerületek, amelyek tematikai alábontása jelen dokumentum Témaajánlás fejezetében, kifejtése pedig a dokumentum további részében megjelenik, a következő:

  1. Elvárt, kívánatos nevelési-oktatási eredmények
  2. Jó kormányzás
  3. Tartalmi szabályozás
  4. Intézményi minőségirányítás és rendszerszintű minőségértékelés
  5. Pedagógusok és a közoktatás további szakmai szereplői
  6. Szakképzés a közoktatásban, a közoktatás és a munka világa
  7. Méltányosság
  8. Fejlesztéspolitika, értékmegőrzés és modernizáció
  9. Együttműködés, tudás- és tapasztalatcserék a közoktatásban érintett csoportok között
  10. Diákszerep, diákrészvétel, netgeneráció

A dokumentum létrehozása során célszerűbbnek tűnt a 6. téma kétfelé bontása, és szükségesnek mutatkozott egy új téma, így az eredeti lista kiegészült két témával:

  1. A közoktatás és a munka világa: életút-támogató pályaorientáció
  2. Iskolaszerkezet

A tematika sajátos logikát tükröz. Eltér a hagyományos oktatáspolitikai dokumentumok algoritmusától. Kifejezésre jut benne az Agórában tömörült tudáshordozók gondolkodásmódja. Az Agóra vállalja ezt a struktúrát. Úgy véli, hogy ez a tematizálás tükrözi a pedagógiai „mikrofolyamatokban" helytálló, feszültségeket és fejlesztendő területeket észlelő szakemberek, és laikus érdeklődők problématérképét.

Ezt a „tematizálást” – a dokumentumban mint lehetséges probléma- és feladatstruktúrát ajánljuk fel mindazoknak, akik professzionista politikusként oktatáspolitikai programot készítenek. E tükör arra nézvést is útbaigazító lehet, hogy mely oktatáspolitikai lépések milyen fokozatú támogatásra számíthatnak.

A munkacsoportok különböző intenzitással és különböző mértékű nyilvánosság mellett dolgoztak. A munka során az Agóra tagságának bevonásával az Agórában egyesült tudást tükröző részdokumentumok születtek.

A facebook-csoportban ennél is szélesebb körben zajlott a párbeszéd. Néhány részletkérdés vagy néhány aktualitás jelentős számú reflexiót ért el, más esetekben a csoport tagjai e felületen nem nyilvánultak meg. A facebook csoport mindazonáltal segített abban, hogy a párbeszéd társadalmi jellege fokozódjék.

A munka során el kellett térnünk az eredeti elképzelésektől. Egyrészt sajnálatos módon nem sikerült annyi és annyiféle szakembert bevonni, annyiféle véleményt megszólaltatni, mint azt eredetileg szándékoztuk. Ennek okát később érdemes elemeznünk, de bizonyosan szerepet játszott ebben az a légkör, amelyben félni kell minden, kritikát megfogalmazó szervezethez való csatlakozástól. Másrészt be kellett látnunk, hogy tanulmányok nem születhetnek kollektív munka eredményeként, és nem tudunk, de nem is feltétlenül szükséges egy kutatási záródokumentum szintjének, felépítésének megfelelő, egységes szerkezetű tanulmányt letennünk az asztalra.

Így az egyes témákhoz a munkacsoportok egy-egy tagja, esetenként felkért külső szakértők készítettek általában magas színvonalú tanulmányokat, amelyeket a munkacsoportok vagy a munkacsoportoktól független műhelyek és a levelezőlistán a tagság megvitatott. Ezek alapján születtek meg azok a tézisek, amelyeket az Agóra megvitatott és magáénak vall.

Ezek a tézisek már eddig is hozzájárultak a pártok oktatáspolitikai elképzeléseinek közelítéséhez, ütköztetéséhez. A Hálózat a Tanszabadságért kezdeményezésére 2013 tavaszán elindított, a felhívásra jelentkező pártok oktatáspolitikusai részvételével tartott tematikus kerekasztalok vitaindítójaként szolgáltak az Agóra tézisei. Emellett az Agóra több tagja részt vett különféle pártok és szervezetek oktatáspolitikai programjának kidolgozásában, ahol munkájukban támaszkodni tudtak az Agóra anyagaira.

A tézisek lefedik a felsorolt tématerületeket, de nem foglalkoznak minden tématerület minden témájával. A kimaradt területek feldolgozása még vállalkozóra vár.

A fenti helyzetben az Agóra erre felhatalmazott koordinációs bizottsága úgy döntött, hogy Oktatáspolitikai alapvetések címmel, egységes koncepcióként

  • az Agóra-értékeket
  • az oktatáspolitika részletes témalistáját
  • a téziseket (oktatáspolitikai javaslatokat)

adja közre mint tevékenységének eredményeit.

Emellett szerzőik nevével közzétesszük az elkészült, önmagukban is komoly értéket képviselő műhelytanulmányokat.

Ezt a tudást kínálja fel az Agóra Oktatási Kerekasztal az oktatáspolitikáról gondolkodó politikai erőknek, illetve az oktatáspolitika iránt érdeklődő pedagógusoknak, szülőknek, a társszakmák képviselőinek.

Az Agóra küldetését az adott viszonyok közt teljesülve látjuk. Adott infrastruktúra, nyilvánossági viszonyok, társadalmi-politikai helyzet közepette az Agórában egyesült tudás és akarat ennyivel képes hozzájárulni ahhoz, hogy

  • érvényes (valódi szükségletekre valódi válaszokat kínáló) oktatáspolitika jusson esélyhez
  • a „politikai elit” és a közoktatási intézmények mindennapi világa közt az átjárás elve fokozottabban érvényesüljön.
  • a társadalmi-szakmai kontroll elve egyre erőteljesebben érvényesüljön

Fenti célok szolgálatát az Agóra tagjai e dokumentum közzététele után is folytatni kívánják.