3. Tartalmi szabályozás – tézisek

Print Friendly

3.1. Olyan tartalmi szabályozásra van szükség, amely nagy mozgásteret ad az intézményeknek és az egyes pedagógusoknak is. Amely tehát lehetővé teszi a viszonyulást a tanulók és a helyi társadalom – célokra vonatkozó – igényeihez.

3.2. Olyan tartalmi szabályozásra van szükség, amelynek alapján az iskolák átláthatók, elszámoltathatók, és amely a tanulói teljesítmények mérésének alapja lehet; az elszámoltatásnál ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenni, hogy a jó iskolának olyan, nagyon fontos teljesítményei is vannak, amelyek nem mérhetők, nem kvantifikálhatók (pl. az attitűd vagy a tanulási készég fejlődése).

3.3. A tartalmi szabályozás komplex rendszer, amely magában foglalja a tanterveket, a vizsgarendszert, a rendszeres központi teljesítményméréseket, a programfejlesztést, valamint a tankönyvek és taneszközök jóváhagyásának és forgalmazásának szabályait is. Ezeknek az elemeknek összehangolt rendszert kell alkotniuk, de jelen tézisek a tantervekre koncentrálnak.

3.4. Kétszintű szabályozásra van szükség, ahol Az óvodai nevelés országos alapprogramja, a Nemzeti alaptanterv, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja és a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei általános, keretjellegű szabályokat tartalmaznak, amelyek azonban minden iskolára nézve kötelezőek és számon kérhetőek, és ahol a helyi tantervben kifejeződik az iskolák helyi kultúrája.

3.5. Nincs teljes egyetértés az Agóra tagjai között, hogy szükségesek-e kerettantervek az új rendszerben. Abban nincs vita, hogy ha lesznek is kerettantervek, akkor sem lehet kötelező az iskolák számára az azokból való választás. Az is általánosan elfogadott, hogy a „kerettanterv” kifejezés nem jó, érdemes kifejezőbbet keresni helyette (pl. mintatanterv). A kerettantervek (mintatantervek) rendszerének működtetésével egyetértők e tantervi ajánlatok elkészítését a pedagógiai kísérletek kategóriájába tartozónak tartják (lásd alább). A kerettanterveket (mintatanterveket) továbbra is akkreditáltatni kellene. A rendszer indulásakor azonban még nem lehetne megkövetelni, hogy csakis kipróbált kerettantervek legyenek akkreditálhatók, ezért ez az akkreditálás csak ideiglenes lenne, s megadott határidőn belül, a kipróbálás után kerülhetne sor egy hosszabbtávú akkreditációra

3.6. Szükségesnek tűnik a pedagógiai kísérletek szabályozása. Alapvető jelentősége van annak, hogy az oktatási rendszer minden szintjén, és így természetesen az egyes intézmények vagy egymással együttműködő több intézmény szintjén is folyhassanak innovációk, pedagógiai kísérletek, például új tantervi formációk fejlesztése. Természetes követelmény, hogy minden ilyen kísérlet csak a lehető legnagyobb szakmai gondossággal, a szakmai követelmények szigorú betartásával szerveződhessen. A tantervek esetében: az iskola fenntartója (vagy a résztvevő több iskola fenntartóinak mindegyike) kell, hogy döntsön a helyi tanterv (tantervek) ideiglenes megváltoztatásáról, majd a sikerrel kipróbált tantervekkel kialakuló új, a következő változtatásig végleges helyi tantervről. E folyamat jogszabályi feltételeit kell kialakítani, amelyben szabályozni szükséges, hogy milyen szakmai ellenőrzés mellett vihetők végbe az ilyen folyamatok.

3.7. A NAT mindenekelőtt a kompetenciafejlesztési feladatok pontos meghatározása révén tölti be szabályozó feladatát. A fejlesztési feladatok akkor tudnak hatékonyan szabályozni, ha viszonylag kis (áttekinthető) számú főkategória alá rendelhetők, ugyanakkor belsőleg jól kidolgozottak, részletezettek és szintezettek.

3.8. A NAT tartalmaz kötelezően tanítandó témákat is, ezek azonban összességükben lényegesen szűkebbek az általános műveltség kánonánál. Funkciójuk inkább pragmatikus: nem tudhatjuk, milyen problémák származnak abból, ha egyáltalán nincsenek közös témák a közoktatásban.

3.9. A tantárgyak vonatkozásában kétféle álláspont alakult ki:

  • Az egyik szerint a NAT-nak a jövőben meg kell határoznia a közoktatásban kötelezően tanítandó tantárgyakat. Ez általános kereteket jelentene a vizsgarendszer, a tanárképzés, a tankönyvkiadás és a taneszközfejlesztés számára. Ilyen szabályozás mellett a NAT-ban meghatározott tantárgyi rendszertől való eltérés lehetőségét innovációbarát módon szabályozni kell.
  • A másik álláspont szerint az 1995 és 2013 között érvényes NAT-okhoz hasonlóan a jövőben születő alaptantervek se határozzák meg központilag és egységesen a tantárgyakat, legfeljebb „ajánlott tantárgyszerkezetet” adjanak meg. E megoldás esetén azonban érvényesülnie kell két feltételnek:

    • Egyrészt a helyi tantervekben szereplő tantárgyak esetén legyen világos, hogy az egyes tantárgyak tanítását milyen kompetenciákkal rendelkező pedagógus láthatja el, és ennek kialakuljon valamilyen megfelelő szakmai legitimációja.
    • Másrészt a hagyományostól jelentős mértékben eltérő helyi (tantárgyi rendszer) bevezetése megfelelő szakmai kontroll alatt történjék.

3.10. Szorgalmazni és segíteni szükséges a komplex (tantárgyközi) tanulásszervezési módok (témanapok, erdei iskola, projekt-pedagógia stb.) bevezetését.

3.11. Egy, a fenti elveknek megfelelő új NAT kidolgozása komoly szakmai munka, amire éveket kell szánni. Ugyanakkor nem nélkülözheti a türelmes politikai konszenzuskeresést sem.

3.12. A helyi tanterv sem lehet teljesen hagyományos tanterv. A kötelezően előírt témajegyzékek egészségtelenül megkötik a tanárok kezét (vagy a tanterv mellőzéséhez vezetnek), ezért egy rugalmasabb rendszerre kell törekedni, pl. választható modulok formájában.

Vélemény, hozzászólás?